Szalay Gábor: az intralogisztika jövőjét hibrid rendszerek határozzák meg

A műsor kezdetén a logisztika és az intralogisztika alapfogalmaival ismerkedtek meg a műsorvezetők és a hallgatók, majd Szalay Gábor szakértésével az ipari és raktári automatizáció aktuális trendjeit boncolgatta az adás.

Szalay Gábor elmondta, hogy a Kion csoportnál világszerte negyvenezer ember tevékenykedik, ebből hazánkban mintegy kétszázötvenen a tatabányai székhelyű Stillnél és a dunaharaszti Lindénél dolgoznak. A hamburgi központú nemzetközi vállalat éves árbevétele meghaladja a 10 milliárd eurót. A Still, Linde, Baoli targoncák és ipari emelő-, szállító-, komissiózó eszközök mellett a vállalatcsoport fontos és egyre fontosabb tagja az automatizálást fejlesztő Dematic, amely például Amerikában az Amazon és a DHL teljesen automata raktárait tervezi nagy üzemben.

Új technológiák
A szakember beszélt arról is, hogy milyen új technológiák segítik a logisztika robotizálását. A szoftveres megoldások jellemzően valamilyen felismeréses technológiával történnek, QR-kódos, vagy vonalkódos leolvasással, de manapság már az ultaszéles sáv digitális rádiótechnológia (UWB) is rendelkezésre áll. Utóbbit jellemzően nem dobozraktárakban használják, hanem amikor tömbösítve, szétterítve tárolják a termékeket, ilyen például a vetőmag, illetve a takarmány. Előfordulhat, hogy egy adott típusú vagy gyártási számú verziót keres az ügyfél, ami a halom legalján van. Az ilyen raktárakban a zsákokra raknak egy kis taget, a rádiófrekvenciával kommunikáló rendszer 30 centiméteres pontossággal meg tudja határozni, hol van az adott tag, azaz a zsák. Így akár több tízezer négyzetméteres területen meg lehet találni a keresett terméket, és nem kell órákat eltölteni azzal, hogy éppen hova raktuk, hol fogjuk megtalálni – magyarázta Szalay.

Ember vagy gép?
A sokszorozódó ipari fejlesztések egyre nagyobb munkaerőéhségét nehez tudja a munkaerőpiac kielégíteni. Magyarországon 10 év alatt, 2010-től kezdődően a munkaképes korú lakosságból eltűnt 600 ezer ember. 6,7 millióról 6,1-re csökkent a munkaképes lakosság száma. A népesedési adatok alapján 2030-ig további 500 ezer ember fog a rendszerből kiesni – ők azok, akik nyugdíjba vonulnak. Ez az aktív munkaképes lakosság 20 százaléka. A munkanélküliség 9-ről 4 százalékra csökkent 2010 óta, de ez a szám is azt mutatja, hogy ha alacsony a munkanélküliség, akkor nincs kínálat a munkaerőpiacon. A magyar gazdaság gyakorlatilag felélte a munkaerő-tartalékait – kongatta meg a vészharangot a Kion-vezető. Magyarországon ráadásul van még két másik hatás, ami nehezíti a helyzetet. A rendszerváltás után cél lett a diploma megszerzése. A kilencvenes évek elején még 12 százalék volt a felsőoktatásban végzettek aránya, most 33 százalék. Gyakorlatilag eltűnt a fizikai munkavállalói állomány. A másik hatást a globalizáció fejti ki, a munkavállalok Európában is megfogyatkoztak. Pest megyében az elmúlt években gombaszám szaporodnak az autópálya mellett a logisztikai telephelyek. A munkavállalók pedig az egyik raktárból a másikba mennek át dolgozni, oda, ahol több fizetést kapnak. Így egy felfelé irányuló bérspirál alakult ki, ami megnehezíti a vállalatvezető dolgát.

A helyzet megoldása az automatizálás. Ezt lehet kezdeni kicsiben: AGV vagy AMR rendszerrel. Ezek kis mozgó platformok, amelyek bemennek a rakat alá, alulról megemelik, nincs villájuk, hanem saját magukon hordozzák a terhet. Nagy előnyük, hogy nagyon gyorsan és könnyen fordulnak, a egy-másfél tonnát tudnak cipelni. Egy hátrányuk van: emelni nem tudnak, tehát arra tökéletesek, hogy A-ból B-be horizontálisan elvigyenek dolgokat. Alacsony hozzáadott értékű, ismétlődő tevékenységek kiváltására tökéletesek.

A jövő hibrid
– Úgy látom, Magyarország és Nyugat-Európa is a hibrid rendszerek felé fog elmenni, tehát nem a teljes automatizálás, hanem a vegyes megoldások működnek majd egymás mellett. Ehhez a legapróbb részletekre is figyelni kell – mégpedig az embernek. Előfordulhat például, hogy a raktáros kollégák rossz helyre raknak le dolgokat, ekkor az automata gép nem fogja tudni, mi történik. A szenzor technológia ilyen eseteken tud segíteni, ideális esetben a szenzorok és az automatizáció szimfóniaként áll össze a hibrid rendszerekben – mondta Szalay Gábor.

Azonban az automatizált intralogisztika sem tudja nélkülözni azonban az emberi közreműködést, szakértelmet. A mesterséges intelligencia (MI) szerepét nem alábecsülve, nehéz most elképzelni azt, hogy az emberek teljesen eltűnnek majd a raktárakból. Vannak már dobozos raktárak és automata palettázók, amelyek gyakorlatilag emberek nélkül üzemelnek; ott fizikai anyagmozgatók sincsenek. De olyan személyek igen, akik a szoftvert felügyelik, s az egész rendszer stabilitását biztosítják.

– Az MI elsősorban az autógyárak esetében lehet kérdés, de belátható időn belül a teljes átállást itt sem lehet megtenni. Ezek a gyárak 30-40-50 éven keresztül úgy építették fel a logisztikai rendszerüket, hogy nagyon sokféle palettával, nagyon sokféle csomagolástípussal, túl diverzifikált módon működnek együtt a beszállítóikkal. Ezt lecserélni óriási invesztíció lenne, ráadásul nem biztos, hogy működne. Valamilyen hibrid verziót képzelek el itt is. Tehát az egész automatizálásnak szerintem az lesz a kifutása, hogy amit az emberek tudnak jobban csinálni, azt az emberek fogják csinálni, amit meg a gépek tudnak jobban csinálni, ismétlődő, alacsony hozzáadott értékű, rendszeres, monoton dolgokat, azokat fogják a gépek – foglalta össze Szalay Gábor, a Kion csoport magyarországi vezetője.

A teljes adás itt megnézhető:
https://www.youtube.com/watch?v=1Ptt7ofJ5IU&t=3508s